Határtalanul pályázat
:: :: :: :: :: :: ::

::

::

Napóra  

Levél községben folyó iskolarendszerű oktatásról csak 1673 után maradtak fenn adatok. Ez évben került ugyanitt végleg katolikus kézbe a templom. Az ekkor született egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepel az, hogy a lutheránus gyermekek is a katolikus iskolába járnak. Az iskola épülete valószínűleg a mai kisiskola (alsó tagozat épülete) területén volt, az 1940-ben megkezdett tatarozás során egy régi épület alapját találták itt meg. A tanítás német nyelven folyt, a lakosságot az 1570-es években Szászországból érkezettek leszármazottai alkották.

 

Levél községben folyó iskolarendszerű oktatásról csak 1673 után maradtak fenn adatok. Ez évben került ugyanitt végleg katolikus kézbe a templom. Az ekkor született egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepel az, hogy a lutheránus gyermekek is a katolikus iskolába járnak. Az iskola épülete valószínűleg a mai kisiskola (alsó tagozat épülete) területén volt, az 1940-ben megkezdett tatarozás során egy régi épület alapját találták itt meg. A tanítás német nyelven folyt, a lakosságot az 1570-es években Szászországból érkezettek leszármazottai alkották. A felekezetileg közös oktatás az 1780-as évek végéig állt fenn, pontos adatunk csak arról van, hogy 1791-ben egy evangélikus tanárt elégtelen működése miatt eltanácsoltak. Az evangélikus iskola ez idő tájt a mai Petőfi utca ("Hosszú utca") a temető felőli végén volt. 1852-ben a katolikus gyülekezet új iskolát épített a templom mellett (ezt 1981-ben bontották le). A hitközség előjárója s egyben bíró ekkor M. Treffer volt, egy megfontolt tetterős ember, aki a meglévő felekezeti ellentétek elsimításával elérte, hogy az evangélikusok is segítsenek az építkezésben. Kötelezettséget vállalt, hogy a katolikus gyülekezet fogattal és kézi erővel viszonozza meg az evangélikus iskola építésében a segítséget. Tudomásunk van arról, hogy az iskola alapjába bedolgozták a gazdátlanul heverő sírköveket is, amelyek még abból az időből származtak, amikor a temető a templom körül volt (az 1770-es évekig). Az iskola egy tantermes volt, külön padsorban ültek a fiúk és lányok. Az épület egyben a kántortanító lakásaként is szolgált, melléképületben magtár, istálló is volt. A tanító jövedelmét a hívőktől, s egyházi szolgálatként a templomtól kapta. Jövedelem kiegészítésként szántófölddel is rendelkezett. Az evangélikus iskola építésére 1861-ben került sor, amikor a konventnek sikerült csere útján megszerezni a Mauthner - Hutfles telket (ma a kultúrház épülete). Egy tanterme volt (a mai nagyterem), utcai részén a tanító lakott. A gyereklétszám növekedése szükségessé tette egy második tanterem létesítését is, a bővítés 1895-ben történt. Ez az evangélikus iskola 1945-ig állt fenn. A két felekezet körül a katolikusok éltek nehezebb anyagi körülmények között, a módosabb gazdák az evangélikusok között voltak, ezért a katolikus gyülekezet iskolaszéke több esetben fordult adományért a Zichy-alapítványhoz az 1880-as években. A kapott összeget részben a szegényebb sorsú gyermekek ruházkodására, részben szemléltető eszközök beszerzésére fordították. Az I. világháborút követő polgári forradalom után a Tanácsköztársaság idején (133 nap) az oktatási intézmények állami (tanácsi) tulajdonba mentek át. A tanerőket is átvették. A katolikus és evangélikus iskola továbbra is külön működött, de hetente 2-3 alkalommal együtt is folyt tanítás. Állami rendeletek, tantervek alapján folyt a tanítás, egységesen a "Leitfaden" (vezérfonal) című tankönyvbol tanultak a gyerekek.

 

A VKM 157771922. sz. rendelete a levéli katolikus iskolát is a fejlesztendőkhöz sorolta, így lehetővé tette az iskola bővítését egy tanteremmel és egy második tanítói állás meghirdetését. A gyereklétszám növekedése miatt váltott tanítás folyt, sőt az óvoda egyik termét is bérelni kellett. A bővítés érdekében 1922-ben az iskolaszék még az iskola államosítását is kezdeményezte, melyhez az egyházmegye püspöke nem járult hozzá. Az iskola bővítésére 1928-ban kerüt sor, egy tantermet, folyosót, szertárt építettek a meglévő mögé állami segítséggel.

Az 1927-28 tanévben áttértek a kétnyelvű tanításra, - ez is feltétele volt a bővítés állami támogatásának - de indokolta ezt a magyar anyanyelvű tanulók növekvő száma is. (Korábban a tanítás nyelve általánosan német volt, bár az írás, olvasás, földrajz, beszéd és értelem gyakorlat tárgyakat magyarul is tanították heti négy órában.)

1938-ban magyar tagozatú, egytanerős állami iskolát hoztak létre. (Ezt a VKM 111750/1938. sz. rendeletében is sürgette.) Fenntartásáról a község gondoskodott, helyéül a községi vendéglő (községháza) egyik emeletén lévő 5x3m-es termét jelölték ki. Felszerelése, bútorzata szegényes volt, kölcsönkért olvasókönyvekből tanultak.

1942-ben tervbe vették egy iskola felépítését is, de a kedvezőtlen feltételek miatt az építkezésre nem került sor.

1945 szeptemberében a katolikus, evangélikus és a református gyülekezet is külön iskolát akart indítani, de az előjáróság úgy döntött, hogy a községben állami népiskola működjön. A községbe 8 új nevelő érkezett, a tanítás állami általános iskolai tanterv alapján négy (2 a katolikus, 2 az evangélikus iskolában) tanteremben kezdődött mintegy 300 tanulóval. A katolikus iskola 1947-48 as tanévben működött e néven, az evangélikus iskolába már az új állami iskola tanulói jártak. A tanárok mindkét helyen tanítottak, értekezleteiket közösen tartották.

1952-ben átalakították az evangélikus iskolát kultúrház céljára, a tanulók elhelyezését a községi vendéglő épülete egy részének átadásával oldották meg. Itt négy új tantermet, szertárhelyiséget, nevelői szobát hoztak létre.

1954-ben bővítették az udvart, a kocsiszínt megszüntették, helyén politechnikai műhelyt és tornaszobát alakítottak ki egy épületben, szertárral, öltözővel ellátva.

1960-ban újabb udvar bővítésére került sor a szomszédos telek átvételével. Itt kapott lakást a hivatalsegéd, korábbi az iskolaépületben lévő lakásából napközis helyisége létesítettek.

1961-ben indult meg a napközis foglalkoztatás, s még ez évben az iskola nyitott folyosóit beüvegezték, új szertárat alakítottak ki a kapubejárat felszámolásával, s igazgatói irodát hoztak létre a régi szertárból.

1964-ben bekerítették a gyakorlókertet, 1968-ban szerszámos kamrát építettek és kutat fúrtak.

1967-ben a "kis iskolában" a volt kántortanítói lakást rendbe hozták, itt kapott helyet a TV szoba, a varróműhely, egy tanterem és a napközisek tízóraizó terme.

1970-ben az 1928-ban épült tanteremből két tantermet hoztak létre, bejáratát áthelyezték.

1982: Az előző évben lebontott régi iskola helyén felépült két új tanterem, ebédlő, konyha, élelmezés-vezetői iroda, raktár és szociális helyiség. Központi fűtést szereltek széntüzelésű kazánokkal.

1987: Az 1. sz. iskola bővítése a volt igazgatói lakás felszámolásával

 
1994: Elkészült a modern tornacsarnok és az épület komplexumban gázfűtésre tértek át.

2002: Teljesen felújított, tetőtér beépítéssel bővített iskolában kezdődhetett meg a tanítás.

Adataink a katolikus iskola tanítóiról: 

  • 1720 Manninger Pál
  • 1724-1730 Eisner János
  • 1789 Prünner József
  • 1796-180. Schlager Mihály
  • 1806-1815 Gold v. Gölt Márton
  • 1817-1834 Albrecht Ferenc
  • 1836-1837 Göttl György
  • 1848-1861 Klafszky János
  • 1876-1912 Seiler József
  • 1912-1916 Borsody Béla
  • 1916-1918 Horváth Frigyes
  • 1918-1949 Erdős János
  • 1928-1947 Seiler Elvira

 

Evangélikus tanítók: 

  • -1791 Gubesch Márton
  • 1791-1798 Pollner Mihály
  • 1798-1806 Rosenau József
  • 1806-1815 Skultéti János
  • 1815-1865 Schader Sámuel
  • 1860-1904 Amminger János
  • 1895-1998 Hujber József
  • 1896-1903 Ulicsny Guidó
  • 1899-1904 Taucher József
  • Feiler Jenő
  • 1904-1915 Guhr Jakab
  • 1904-1929 Polster Rezső
  • 1915-1918 Ghüringer János
  • Leitner Terézia
  • 1918-1919 Haden Gotthard
  • Weisz Henrik
  • 1920-1945 Hotwagner József
  • 1930-1945 Graf András
  • 1945-1949 Halvax Károly

A magyar tagozatú iskola nevelői: 

  • 1938 Gelencsér István
  • 1938-1943 Szilágyi István
  • 1943-1945 Nagy Adél

Igazgatók: 

  • 1945-1948 Erdős János
  • 1948-1953 Rudas János
  • 1953-1967 Kollár János
  • 1967-1980 Kökényesi Rezső
  • 1980-1991 Csukainé Németh Klára
  • 1991- 2006 Farkas Ottó
  • 2006- Fenyvesi Gyöngyi

Köszöntő | Hírek | Tanáraink | Diákoldal | Szabályzatok | Nyomtatványok | Alapítvány

Galéria | Elérhetőségek | Webmail

 

©2010 levelsuli.hu